Isabela-sziget

a szigetcsoport legnagyobb tagjának területe: 4670 km², legmagasabb pontja: 1707 m, lakosság: kb. 1800 fő

A csikóhal formájú Isabela-szigetet hat pajzsvulkán tevékenysége alakította ki, ezek közül a legmagasabb a Wolf-vulkán (1707 m), amely az Ecuador-vulkánnal (790m) együtt pont az Egyenlítő vonalán helyezkedik el. A korai feljegyzések Albemarle-szigetként emlegették, hiszen első látogatója az 1684-ben érkezett angol katona, Georg Monck volt, aki egyben az Albemarle első hercege címet is viselte.

A híres angol természettudós, Charles Darwin csak jóval később 1835 szeptemberében szállt itt partra és csodálkozott rá az óriásteknősök változatos formáira. Jelenleg több teknős él itt, mint az összes többi szigeten együttvéve. A trópusi sziget központi faluja, Puerto Villamil fehérhomokos tengerpartján sokkal több vörös tarisznyarák és tengeri leguán tanyázik, mint ember. A part mögött található Galápagos legnagyobb sósvízű lagúnája, amely számos vízimadárnak és a szigeteken telelő vándormadárnak nyújt menedéket.

Kiemelt látnivalók

  • Puerto Villamilt a homokos tengerpart, a pálmafákkal szegélyezett utcák, a kis vendégházak és helyi éttermek teszik igazán hangulatossá.

  • Az Arnaldo Tupiza Teknős Tenyészközpontban az elefántlábúnak is nevezett óriásteknősök megmentésének történetével ismerkedhetünk meg. A 16. században még a szinte hihetetlennek hangzó 250 000 példányt számláló óriásteknősök populációja az 1970-es évekre 3000-re csökkent. A jó hír azonban az, hogy a tenyész- és védelmi programok sikeresnek bizonyulnak és indulásuk óta több fajt is megmentettek már a kihalástól. A tenyészközpont környékén nemcsak az őshonos növényekkel, de az itt honos énekesmadarakkal is találkozhatunk.

  • Az 1124 méter magas Sierra Negra-vulkán a Galápagos-szigetek egyik legaktívabb tűzhányója. A közel 10 kilométer átmérőjű kráter széléről Földünk második legnagyobb, aktív vulkáni kráterének látványában gyönyörködhetünk.

  • Népszerű látványosság a Könnyek Fala ((Muro de las Lágrimas), ahol 1946-1959 között egy börtön működött. Nevét a gyalogösvényt övező és a rabok által megépített mesterséges sziklafalról kapta.

  • A Cabo Rosa-lávacsatornák rendszere millió évekkel ezelőtt keletkezett, amikor a szigeten található vulkánokból származó lávafolyamok felülete a vízzel való érintkezésnek köszönhetően kívülről gyorsan megszilárdult, míg belül folyékony maradt, és így kialakultak a belülről üreges alagutak, több száz lávacsatornát és lávahidat létrehozva a Csendes-óceánban a víz felett és alatt. A Cabo Rosa egy igazi tengeri paradicsom, nagyszerű hely a tengeri élet felfedezésére. Miközben a festői lávaformációkkal körülvett, áttetsző tengerben színes halakkal, szirticápákkal, csikóhalakkal, tengeri teknősökkel és fókákkal sznorkelezünk, akár kéklábú szulákat is láthatunk.

  • Hasonlóan jó hely sznorkelezésre az Elizabeth-öböl és a Mariela-szigetek, ahol partraszállni tilos, de a ráják, levesteknősök és pingvinek látványa bőven kárpótol ezért.

Megközelítés

A Baltra-sziget repülőteréről menetrend szerinti kisrepülővel vagy Puerto Ayora (Santa Cruz-sziget) városából menetrend szerinti hajójárattal.

A Vicente Roca és a James-öbölbe, valamint a Darwin-tóhoz az 5-10 napos hajós túrák során lehet ellátogatni.

Az Isabela-szigettől délre fekvő Tintoreras-sziget nevét a nagy szigettől elválasztó keskeny csatornában élő fehérfoltú szirticápákról kapta. A csatorna egy egykori lávafolyam maradványaként létrejött lávacső, amit a hullámok ereje rongált meg. Dagálykor megtelik vízzel, majd apálykor elzáródik a tengertől, így a tengeri élővilág a csatornában reked. A kristálytiszta vízben jól látszanak az éjszakai vadászat után pihenő, spanyolul tintorerasnak nevezett szirticápák is, akiket száraz lábbal, a partról is megfigyelhetünk.

A tápanyagban gazdag Cromwell-áramlatnak köszönhetően Isabela nyugati partvidéke mágnesként vonzza mind a tengeri élővilágot mind pedig a madarakat. A Moreno Point egykor élettelen lávamezői ma tele vannak dagálytócsákkal és lagúnákkal. A lávakaktuszok mellett, az akár hét méter magasra is megnövő kutyatej-féléket is megcsodálhatunk. Ezek a növények megállíthatatlanul formálják át az egykor kietlen vulkáni tájat, mindaddig, amíg a Sierra Negra-vulkán nem dönt úgy, hogy újabb lávaréteget terít szét.

Az Isabela-szigeten található Vicente Roca-öbölben két barlangot is találunk, de ami valóban lenyűgöző, az óceán élővilága: csikóhalak, gömbhalak, ráják és a bizarr, de csodálatos holdhalak mellett levesteknősök, pingvinek és kéklábú szulák csapatai fogadják az idelátogatót.

Charles Darwin Galápagoson töltött idejének nagy részében a James-öbölben tartózkodott, míg a Beagle tovább folytatta a szigetcsoport felderítését. A James-öböl igazi drágakő: Puerto Egas csipkézett partvonala, a medvefókák barlangjai és a Bucaneer’s Cove kristálytiszta vize olyan, akár egy film egzotikus díszlete.

A túra a Darwin-tó partján – főleg a meleg miatt – igen fárasztó is lehet, de a kitartóak felsétálhatnak a külső kalderagyűrűhöz, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a megszilárdult lávafolyamokra és a Darwin-vulkánra (1280m). A vegetáció csupa szárazságtűrő növényből áll: galápagosi gyapot és sárga érdesrózsa borítja a tájat.

A sziget leggyakoribb állatfajai:


szárazföldi élővilág:

  • az óriásteknősök öt alfaja (Chelonoidis niger becki, C. n. guentheri, C. n. microphyes, C. n. gvandenburghi, C. n. gvicina)

  • a varacskosfejű leguánok két faja (Conolophus marthae, C. subcristatus)

  • Albemarle-lávagyík (Microlophus albemarlensis)

  • legyezőujjú gekkók (Phyllodactylus fajok)

  • aranycsőrű vízicsibe (Neocrex erythrops)

  • helyi vízityúk faj (Gallinula galeata)

  • galápagosi fehérarcú réce (Anas bahamensis galapagensis)

  • a barna gödény helyi alfaja (Pelecanus occidentalis urinator)

  • Darwin-pintyek (Geospiza fajok)

  • galápagosi ölyv (Buteo galapagoensis)

  • galápagosi flamingó (Phoenicopterus ruber glyphorhynchus)

  • lávagém (Butorides sundevalli)

  • galápagosi pingvin (Spheniscus mendiculus)

  • csököttszárnyú kárókatona (Nannopterum harrisi)

  • kéklábú szula (Sula nebouxii)


tengeri élővilág:

  • fehérfoltú szirticápa (Triaenodon obesus)

  • levesteknős (Chelonia mydas)

  • tengeri leguán (Amblyrhynchus cristatus)

  • galápagosi medvefóka (Arctocephalus galapagoensis)

Programok:

A szigetre a nyugodtabb élet jellemző, de a programok tárháza páratlan:

•           Tintoreras-szigetek csónakkirándulás és séta: 80-100 USD

•           Cabo Rosa-lávacsatornák hajókirándulás és sznorkelezés: 130-150 USD

•           sznorkel túrák (Concha de Perla, Los Tuneles): 50-80 USD

•           Sierra Negra vulkántúra: 40-70 USD

•           biciklibérlés a szigeten: kb. 30 USD / nap

•           hullámszörf, kajak